Egyéni tanácsadás – a kliens szemszögéből

Kedves Kati!

Ezúton szeretném neked kifejezni hálámat és köszönetemet, mindazért, amire megtanítottál az évek során, és amire továbbra is tanítasz. A mai napon hatalmas felfedezésre jutottam, egy olyan kérdésben, amit idáig nem értettem. Zokogtam és köszönetet mondtam Istennek, hogy segített idáig eljutni, ilyen rövid időn belül. Ez a felfedezés úgy érzem az önismeret gyönyörű folyamatának beindulása. Mindent másképp látok és másképp érzek. Rádöbbentem, hogy aggódni és félni nem érdemes, ugyanakkor értem és tisztelem azokat az időket, amikor aggódtam és stresszeltem, féltem a dolgoktól, ez pedig mind fizikális, mind mentális síkon megjelent az életemben. Tudom és értem, hogy azok a dolgok azért történtek, mert az engem tanított és erősebbé tett. Nehéz ezt megfogalmazni, a személyes példáimat pedig megtartanám sajátomnak. Viszont tudom, hogy ami hibát látok másokban, az valójában bennem is ott van és azért jelenik meg az életemben, mert még nem tanultam meg, nem értettem meg azokat.

Most igazan rádöbbentem, milyen mélyen kapcsolódunk másokkal és a bennük rejlő isteni tanítással és szeretettel. Azt is megértettem, hogy miért mutatják ki ezt a szeretetet sokan olyan nehezen, megértettem a miértjét. Nem találok szavakat, és nem is tudom, hogyan köszönhetném meg neked, hogy része voltál annak, ami idáig elvezetett. Emlékszem, a csoportban sokszor mondta, hogy hálásak leszünk ezért, de a fejemben akkoriban csak az dobolt, hogy vajon miről beszélsz, mégis hogy lehetne csodálatos, hogy valaki bánt, hogy félek vagy az, ha problémám van? Hogyan lenne lehetséges, hogy mindez szolgál és tanít engem? Hogy lehetne ez isteni vezetés? Miért kell szenvednem ahhoz, hogy eljussak a megértésig? Most már tudom, hogy csak én láttam ezt szenvedésnek, mégpedig azért, mert a megértés helyett a szenvedést választottam. Most is zokogás tör rám miközben ezt leírom, de tudom hogy ez most a régi energiák elengedése. Azon energiáké, melyek számomra már nem szükségesek.

Szeretném, hogy tudd, hogy rendkívüli mély tiszteletet érzek irántad és tiszta szívemből hálásan köszönöm neked, hogy segítettél nekem észrevenni, megérteni tudni, akarni és merni!

Köszönöm neked Kati!

A te kis „kobold” tanítványod

Szabolcs